A nagyk�z�ns�g sz�m�ra az Egyes�lt �llamok kontra Seretech Corporation perben a Legfels�bb B�r�s�g �ltal hozott d�nt�s jelentette f�ggetlen c�gv�delem hajnal�t, a dolognak azonban sokkal r�gebbi id�kre visszany�l� gy�kere van.

Az �ltalunk ismert c�gv�delem a XIX. sz�zad k�zep�n, a mag�n biztons�gi szolg�ltat�k megjelen�s�vel vette kezdet�t. Az 1850-es �vek elej�n az �llami rendfenntart� szervek m�r nem tudtak l�p�st tartani a dinamikusan fejl�d� ipari t�rsadalom k�vetkezt�ben egyre n�vekv� b�n�z�ssel. Mag�nszem�lyek �ltal m�k�dtetett, f�ggetlen c�gek l�ptek a sz�nre, �s biztos�tott�k a lakoss�g �ltal megk�vetelt biztons�gi szolg�ltat�sokat.

1855-ben Allan Pinkerton l�trehozta a Pinkerton North West Police Agency-t. Pinkerton orsz�gszerte v�dte a vas�tvonalakat, �s nyomozott az ott t�rt�nt b�ncselekm�nyek �gy�ben. 1857-re az �gyn�ks�g m�r figyel�szolg�latot l�tott el sz�mtalan ipartelepen �s vas�ton. A Pinkerton �gyn�ks�g �gy v�lt lassank�nt a n�hai USA legnagyobb mag�n biztons�gi szolg�ltat� c�geinek egyik�v�.

Az 1850-es �vekben l�trej�tt az els�, �n�ll�an v�delmezett sz�ll�t� c�g is, amikor 1852-ben Henry Wells �s William Fargo megalap�totta a Wells Fargo and Company-t. A Wells Fargo a Mississippi nyugati partj�n biztos�totta v�dett szolg�ltat�s�t. A postakocsik v�delm�n k�v�l saj�t detekt�veket �s biztons�gi szem�lyzetet – a mindenki �ltal ismert “pusk�s lovasok"-at – is alkalmaztak. 1859-ben Washington Perry Brink megalap�totta a Brinks Inc.-et, egy �jabb sz�ll�t�c�get, amely k�t �vvel k�s�bb �tnak ind�totta els� p�nzsz�ll�tm�ny�t, bejegyezve �gy mag�t az els� p�nc�lkocsi- �s fut�rszolg�latk�nt.

>>>>>[P�nzsz�ll�tm�ny? Egy eg�sz kocsinyi k�szp�nz? �s ezek csak sz�ll�tgatt�k egyik v�rosb�l a m�sikba. H�! B�rcsak akkor �lhettem volna. Biztosan k�nnyebb lenne az �letem.]<<<<<

– Ox (06:06:45/11-29-55)

A nyomoz�son �s a k�s�ret biztos�t�s�n k�v�l a mag�n biztons�gi c�gek egy�b ir�nyba is terjeszkedtek. 1858-ban Edwin Holmes elk�sz�tette az els� bet�r�s-riaszt�t, 1874-ben pedig megalakult az American District Telegraph (ADT). Ezek a c�gek k�l�nf�le riaszt�rendszereket telep�tettek, reag�ltak a riaszt�sokra, �s saj�t felszerel�ssel rendelkeztek. 1909-ben a riaszt�rendszereket k�sz�t� c�gek �jabb ter�letre t�rtek be, amikor a Baker Industries legy�rtotta az els� t�z�rz�kel� �s riaszt� rendszert

Az 1870-es �vekt�l eg�szen a ‘40-es �vek v�g�ig a mag�n biztons�gi c�gek f�leg iparv�llalatok megb�z�s�b�l tev�kenykedtek. B�r a c�gek speci�lis �s fontos ig�nyeket el�g�tettek ki, m�k�d�s�k sor�n rengeteg probl�ma forr�s�t okozt�k. 1894-ben, egy eml�kezetes eset sor�n, mely a k�s�bbiekben Homestead-i Csata n�ven h�res�lt el, a mag�n biztons�gi er�k fizikai er�szakot �s t�zfegyvereket alkalmaztak a t�ntet�k ellen az Egyes�lt �llamokbeli Homestead-ben. Az 1930-as �vekben, a gazdas�gi v�ls�g idej�n a t�lbuzg� biztons�gi er�k sokszor hasonl�an sz�ls�s�gesen reag�ltak a sztr�jkol� t�meg megmozdul�saira.

>>>>>[Azt mondj�tok, akkoriban ilyenek t�rt�ntek? Min�l ink�bb v�ltoznak a dolgok, ann�l ink�bb ugyanolyanok maradnak.]<<<<<

– Slag (07:56:30/11-29-55)

>>>>>[�gy van. A c�geknek ez a fajta magatart�sa a dolgoz�k ir�ny�ban jellemz� volt a XIX. sz�zad v�g�n, �s az eg�sz XX. sz�zadban. 1901-ben, a j� �reg Standard Oil idej�n nem volt ritka, hogy olajt�rsas�gok b�n�z�ket b�reltek fel a konkurencia olajvezet�keinek felrobbant�s�ra.]<<<<<

– The Chromed Accountant (08:09:23/12-01-55)

>>>>>[Teh�t az �k-�k-�kap�m lehet, hogy �rnyvad�sz volt? Kajak!]<<<<<

– Slag (09:11:45/12-01-55)

A biztons�gi c�gek �gyfelei eg�szen az �tvenes �vekig kiz�r�lag iparv�llalatok voltak. Azzal az �vtizeddel kezd�d�en azonban tev�kenys�g�ket kiterjesztett�k �zlethelyis�gekre, �ttermekre, sz�llod�kra �s k�rh�zakra, hogy csak n�h�ny p�ld�t eml�ts�nk. A biztons�gi �r�k �s tisztjeik alkott�k a b�ntettek elleni v�delem els� vonal�t, m�g a biztons�gi tan�csad� c�gek �s mag�nnyomoz� irod�k foglalkoztak a csal�sokkal, gy�jtogat�sokkal, bet�r�sekkel. 1954-ben �j biztons�gi szolg�ltat� l�pett sz�nre, amikor George R. Wackenhut megalak�totta a Wackenhut Corporation-t. Nem sok�ra a Wackenhut lett az USA harmadik legnagyobb biztons�gi c�ge.

Az id� m�l�s�val a biztons�gi szolg�ltat� c�gek arculata is v�ltozott. A 60-70-es �vekben hatalmas adatt�rak h�l�zat�t hozt�k l�tre. Ez a “h�l�zat" el�sz�r csak arra szolg�lt, hogy cs�kkentse az aut�lop�sok, gy�jtogat�sok �s �kszerlop�sok sz�m�t. De k�s�bb kiterjesztett�k mindenf�le csal�ssal kapcsolatos b�ncselekm�nyre, f�k�nt biztos�t�si csal�sokra, hitelk�rtya-csal�sokra, �s hitelk�rtya-lop�sokra. Ez a “h�l�zat" nem sz�m�t�g�pes rendszerek �sszess�ge volt – mint ahogy a kifejez�s olvast�n el�sz�r gondoln�nk, – hanem a c�gek k�z�tti inform�ci�- �s tapasztalatcsere a hat�konyabb munkav�gz�s �rdek�ben.

>>>>>[M�trix �s sz�m�t�g�p n�lk�li h�l�zat? Primit�v. Akkor mij�k volt – szob�k tele jegyzetekkel, nevekkel, esetekkel? Ez bizony nem t�l hat�kony.]<<<<<

– Delunidal (12:54:34/12-03-55)

>>>>>[Pedig annak idej�n el�g j�l m�k�d�tt. Ez volt az els� pr�b�lkoz�s egy egys�ges fell�p�sre a b�n�z�s ellen, �s nem is kis sikerrel. K�pzelj�tek el, ha a Lone Star �s a Knight Errant inform�ci�kat cser�lne egym�ssal egy b�n�gy megold�sa �rdek�ben. H�t, nem is tudom...]<<<<<

– Dybbuk (13:22::56/12-03-55)

>>>>>[Mib�l gondolod, hogy a Knight Errant-nak sz�ks�ge van a Star seg�ts�g�re?]<<<<<

– Mindfire (13:26:43/12-03-55)

>>>>>[Emiatt van nek�nk munk�nk. Kedvenc id�t�lt�sem a kij�tszani a Star-t a Knight ellen.]<<<<<

– Doomstar (16:24:41/12-04-55)

Az �bred�s folyam�n kiteljesed� szoci�lis v�ls�g gy�kerei eg�szen az 1960-as �vek k�zep�nek civil zavarg�saiig ny�lnak vissza. A szakad�st nagyr�sz civilekb�l �ll� fegyveres csoportok id�zt�k el�: drogcsemp�szek, utcai band�k, hazai �s k�lf�ldi terrorist�k, hogy csak n�h�nyat eml�ts�nk. A korm�ny v�laszk�ppen szigor�tott a b�n�z�s elleni t�rv�nyeken, p�ld�ul korl�tozt�k a katonai jelleg� fegyverek hozz�f�rhet�s�g�t �s tart�s�t.

A korm�nyzati szervek k�s�bb felismert�k, hogy a fegyverek csak egy r�sz�t k�pezik a probl�m�nak. Nagyobb gondot jelentett a megfelel� k�pz�s – pontosabban annak hi�nya – a rendfenntart� er�k �s a mag�n biztons�gi c�gek szem�lyzet�n�l. Az 1990-es �vek k�zep�ig a legt�bb mag�nc�g alkalmazottainak k�pzetts�gi szintje m�g a hivat�sos rendv�delmi er�k�t sem �rte el. A k�zbiztons�g folyamatos roml�sa megk�vetelte a mag�nc�gek biztons�gi emberei sz�m�ra a modern kik�pz�st �s fegyverzetet, mert az � szolg�lataikra volt sz�ks�g, ha hat�rozottabban kellett fell�pni p�ld�ul a fosztogat� band�k ellen. A korm�ny szemsz�g�b�l persze ezek a j�l k�pzett �s felszerelt biztons�gi alakulatok – vagy ahogy akkoriban nevezt�k, “mag�nhadseregek" – nagyban hozz�j�rultak a hivatalos szervek tekint�ly�nek al��s�s�hoz.

1997-ben az Egyes�lt �llamok Igazs�g�gy Miniszt�riuma – kar�ltve a V�delmi Miniszt�riummal – t�rv�nytervezetet ny�jtott a katonai jelleg� kik�pz�sek korl�toz�s�r�l. A t�rv�ny a drogb�r�kat, a szervezett b�n�z�st, �s a politikai reakci�sokat c�lozta meg, akik nem egyszer f�lkatonai m�dszereket alkalmaztak c�ljaik el�r�se �rdek�ben, az int�zked�s azonban megg�tolta volna a mag�n �s t�rsas�gi biztons�gi c�geket is embereik hat�kony k�pz�s�ben. P�ld�ul az �lesre t�lt�tt automata fegyverekkel, vagy robban�anyagokkal v�grehajtott gyakorlatok m�r b�ncselekm�nynek min�s�ltek volna.

>>>>>[Elolvashatod a k�nyvben, de nem gyakorolhatod. H���, de ravasz. �jabb p�lda a b�n�gyi t�rv�nyhoz�s alkalmatlans�g�ra.]<<<<<

– Whisper (09:12:56/12-01-55)

>>>>>[A k�nyv szerint a k�k dr�tot kell elv�gni, de el�tte...]<<<<<

– BitRunner (14:46:54/12-02-55)

A polg�rjogi aktivist�k �les hangon b�r�lt�k a tervezetet, mint a szem�lyis�gi jogok megs�rt�s�nek eszk�z�t, a c�geknek azonban sokkal nyom�sabb �rveik is voltak a t�rv�ny ellen. Tiszt�ban voltak vele, hogy a korm�ny feladata megv�deni a lakosokat a k�l�nb�z� paramilit�ris eszk�z�ket alkalmaz� csoportokt�l, de j�l tudt�k azt is, hogy ugyanez a korm�ny egy l�p�st sem fog tenni, ha c�ges �rdekekr�l van sz�. Ez�rt – �rveltek – a r�szorul� v�llalatoknak joguk van az �nv�delemhez.

A politikai �s jogi csata m�g h�napokig tartott, �s az 1988-as Kongresszusi v�laszt�sok f� t�m�ja lett. A Legfels�bb B�r�s�g 1999 v�g�n hozott meglep� d�nt�se az Egyes�lt �llamok kontra Seretech Corporation �gyben pontot tett a vita v�g�re. A B�r�s�g d�nt�se szerint a Seretech-nek – �s ez�ltal az �sszes t�bbi c�gnek is – joga van hat�kony fegyveres test�letet fenntartani �s haszn�lni �rdekelts�gei v�delm�ben. A hat�rozat �rtelemszer�en azt is tartalmazta, hogy az ilyen alakulatok cs�cstechnol�gi�j� felszerel�ssel �s fegyverekkel rendelkezhetnek, valamint katonai rendszer� k�pz�sben r�szes�lhetnek a megfelel� “hat�konys�g" el�r�se �rdek�ben.

K�t �vvel k�s�bb, 2001-ben a Legfels�bb B�r�s�g �ltal kiadott Shiawase Hat�rozat ter�letenk�v�li jogokat adom�nyozott n�h�ny kiv�lasztott c�gnek. R�videsen t�bb orsz�g is k�vette a p�ld�t, szerte a vil�gon enged�lyt adva ezzel a ter�letenk�v�li c�gek sz�m�ra saj�t biztons�gi szem�lyzet k�pz�s�re, �s fegyverzettel val� ell�t�s�ra.

>>>>>[Szerencs�nkre m�g mindig a mindenhat� nuyen ir�ny�tja a c�geket. Fenntartani egy j�l k�pzett �s felszerelt biztons�gi er�t nem olcs� mulats�g, ez�rt a biztons�gi kiad�sok mindig els�k�nt esnek �ldozat�ul a sz�k k�lts�gvet�snek.]<<<<<

– Bung (13:45:43/12-02-55)

>>>>>[Ez biztosan igaz a c�g saj�t biztons�gi er�ire, de mi van a szerz�d�ses szolg�ltat�kkal? �k a legt�k�sebb biztons�gi er�k�nt rekl�mozz�k magukat. Ink�bb �ket k�ne figyelembe venni.]<<<<<

– BitRunner (13::55:56/12-02-55)

>>>>>[Ez a c�gt�l is f�gg. Ha tov�bb olvasol, l�tni fogod, hogy a Knight Errant mindent megtesz annak �rdek�ben, hogy alkalmazottat kik�pezze a legmodernebb c�ges biztons�gi elj�r�sokra. Azonban sok m�s biztons�gi szolg�ltat� sp�rol a kik�pz�sen �s felszerel�sen, a k�lts�gek leszor�t�sa �rdek�ben. Nem t�r�dnek a szolg�ltat�s sz�nvonal�val, csak a nuyennel.]<<<<<

– Dybbuk (06:34:23/12-03-55)

>>>>>[Akkor h�t mit tan�csolsz? Csak olyan c�gek ellen induljunk, amelyeknek sz�nvonalon aluli a biztons�gi szolg�lata? B�rcsak ilyen egyszer� volna. A gyenge v�delm� c�g egyenl� a kis szajr�val. Ezt a probl�m�t hogyan tudod kik�sz�b�lni?]<<<<<

– BitRunner (08:45:56/12-03-56)

>>>>>[Egyszer�en. T�z ellen t�zzel. K�s�rd figyelemmel a biztons�gtechnika fejl�d�s�t. Folyamatosan k�pezd magad. Ha a c�lpontnak �j biztons�gi j�t�kszere van, te is szerezz egyet. Tanulm�nyozd. Tal�ld meg, �s akn�zd ki a hi�nyoss�gait. Nem mondtam, hogy ez k�nny� �let. Ez az �r�s is arr�l sz�l, hogy az �rnyakban val� vad�szat t�bb� nem gyerekj�t�k. Az izom mellett most m�r agyra is sz�ks�g van.]<<<<<

– Dybbuk (09:00.34/12-03-55)

A V�rusosan Induk�lt Toxikus Allergia Szindr�ma (VITAS) kit�r�se 2010-ben seg�tett a biztons�gi szolg�ltat�k poz�ci�j�nak megszil�rd�t�s�ban. Ahogy a VITAS egyre ink�bb elterjedt vil�gszerte, a c�ges l�tes�tm�nyek sorban z�rt�k be kapuikat a k�v�l�ll�k el�tt, hogy megakad�lyozz�k a v�rus elterjed�s�t saj�t dolgoz�ik k�r�ben. Nem egy tragikus kimenetel� baleset t�rt�nt, amikor a biztons�gi �r�k t�zet nyitottak a feld�h�d�tt t�megre, akik a c�gek eg�szs�g�gyi r�szlegeib�l akartak maguknak gy�gyszereket szerezni.

A l�zad�sok sz�m�nak n�veked�s�vel �s a k�osz terjed�s�vel a korm�nyzatok egyre tehetetlenebbekk� v�ltak, �s a c�ges biztons�gi er�k r� lettek k�nyszer�tve, hogy teljes m�rt�kben �k v�dj�k saj�t ter�let�ket, hasonl�k�ppen ahhoz, ahogy egy hadsereg v�di orsz�ga hat�rait. �ltal�noss� v�lt a katonai rendszer� kik�pz�s, n�melyik c�ges telephely pedig szinte laktany�v� alakult �t.

>>>>>[A r�gi sz�p id�k. A biztons�giak �lcaruh�t viseltek, �s annyi fegyver volt n�luk, hogy m�g egy p�nc�lost is ki tudtak l�ni. J� n�h�ny zsoldos tal�lt akkoriban k�nny� munk�t “biztons�gi tan�csad�"-k�nt.]<<<<<

– Primus (21:02:34/12-01-55)

Az UGE (Unexplained Genetic Expression = Megmagyar�zatlan Genetikai Kifejez�d�s) �s a gobliniz�ci� 2021-es megjelen�s�vel a c�ges biztons�gi szolg�ltat�k �jabb probl�m�val ker�ltek szembe. A t�rsas�gok alkalmazottain�l is megkezd�dtek a v�ratlan �s f�lelmetes �tv�ltoz�sok, melyek �jabb t�megmegmozdul�sokhoz vezettek, de ez�ttal m�r a c�g ter�let�n bel�l. A biztons�giaknak nem egyszer saj�t, addig v�delmezett munkat�rsaikra kellett t�zet nyitniuk, ez�rt egyre s�r�bben k�rd�jelezt�k meg feletteseik utas�t�sait; a mor�l vesz�lyes m�rt�kben zuhant. A korm�nyzat �ltal 2022-ben bevezetett stat�rium tov�bb rontott a helyzeten. Rengeteg gobliniz�l�dott munk�s – k�zt�k sok biztons�gi �r �s tiszt – rejt�z�tt el, csatlakozva saj�t k�z�ss�g�hez. A megd�bbent� m�rt�k� embervesztes�g csak m�g jobban al��sta a h�tramaradottak mor�lj�t.

A m�gia felemelked�se tov�bb �rtott a r�gi �zletmenetnek, mert a biztons�gi rendszereket fenyeget� �j veszedelem miatt a tervez�knek radik�lisan �t kellett alak�taniuk r�gi, j�l bev�lt m�dszereiket. A m�gia ellent mondott sz�mtalan – ha nem az �sszes – olyan tudom�nyos elm�letnek, amelyeket el�z�leg a biztons�gi rendszerek tervez�s�n�l felhaszn�ltak. Egy var�zsl� asztr�lteste k�nnyed�n hatolt be a legjobban v�dett l�tes�tm�nyekbe is, mert m�g nem l�tezett olyan ellenint�zked�s, amely ezt megakad�lyozta volna. Az ilyen jelleg� r�sek miel�bbi bet�m�se �rdek�ben a biztons�gi igazgat�k utas�tott�k a rendszerek tervez�it az ellenint�zked�sek kifejleszt�s�re, valamint felb�reltek �s kik�peztek annyi var�zsl�t, amennyit csak tudtak. Sajnos a felv�telekn�l szok�sos h�tt�rellen�rz�s a szoros id�korl�tok miatt elmaradt, ez�rt rengeteg gyan�s egy�n csatlakozhatott a biztons�giak soraihoz.

A felv�teli l�z csak 2029-ben cs�kkent, amikor egy �j, sokkal nagyobb fenyeget�s ker�lt a figyelem k�z�ppontj�ba. Febru�r 8-�n ismeretlen, gyilkos erej� v�rus t�madta meg vil�gszerte a sz�m�t�g�pes rendszereket. A sz�m�t�g�pes biztons�gi tisztek �s a rendszeroper�torok l�zas igyekezettel pr�b�lt�k lekapcsolni rendszereiket, de a legt�bb esetben nem siker�lt megel�zni�k a v�rust. A c�ges vesztes�gek m�rt�ke vil�gszerte megd�bbent� volt, l�tfontoss�g� adatok gigabyte-jai semmis�ltek meg, vagy mentek t�nkre visszaford�thatatlanul. A p�nikba esett UCAS korm�nyzat beind�totta az Echo Mirage programot, hogy megbirk�zzon az �j fenyeget�ssel.

Az Echo Mirage olyan korm�nyzati �gyn�ks�gek embereib�l �llt, amelyek a kibert�r �s a kibertermin�lok lehet�s�geinek kihaszn�l�s�ra szakosodtak; az � feladatuk lett, hogy feltart�ztass�k, �s legy�zz�k a v�rust. Az Echo Mirage vezet�i a c�gvil�g legjobb sz�m�t�g�pes biztons�gi szakembereit �s tervez�it szedt�k �ssze, akik t�voz�sukkal m�g nagyobb k�rokat okoztak a c�ges adatb�zisokban. Az �j korm�ny “szuper hacker"-ei �j elj�r�sokat dolgoztak ki a c�ges rendszerekbe val� behatol�sra a gyilkos v�rus ut�ni vad�szat k�zben. A t�rsas�gok biztons�gi r�szlegein d�bbenet lett �rr� annak l�tt�n, rendszereik mennyire v�dtelenek az illet�ktelen behatol�sokkal szemben. A c�gvezet�k kutat�si r�szlegeikhez fordultak seg�ts�g�rt, azok pedig r�videsen el��lltak a legmodernebb jelenl�tg�tl� (JG) programokkal, melyek a c�ges adatb�zisokba t�rt�n� behatol�sokat hivatottak megakad�lyozni. Ek�zben a t�rsas�gok tudt�n k�v�l az Echo Mirage leg�nys�ge lem�solta ezeknek a JG-knek a k�djait, �s felhaszn�lta �ket a gyilkos v�rus elleni harcban. 2031 november�re a v�rus utols� marad�ka is elt�nt a M�trixb�l.

>>>>>[Ak�rcsak az Echo Mirage vezet�je, David Gavilan. Azok, akik nem tudj�k, mi�rt �rtam ezt ide, n�zz�k meg a 4-14-54 d�tum� �r�somat a Corporate Shadowfiles Ares-r�l sz�l� anyag�ban.]<<<<<

– Eddie Monster (11:04:55/12-10-55)

A k�vetkez� �vek a M�trix, �s vele egy�tt a M�trix biztons�g�nak fejl�d�s�t hozt�k. Minden c�g felfejlesztette M�trix-biztons�gi oszt�ly�t, �s az azt t�mogat� szoftveres �s hardveres h�tteret. A c�ges biztons�gi szolg�ltat�k ek�zben hat�kony m�gikus biztons�gi int�zked�seket dolgoztak ki, illetve m�g t�bb m�gikusan akt�v szem�lyt b�reltek f�l. Ma pedig m�r b�rmelyik valamireval� t�rsas�g k�pes megv�deni mag�t fizikai, m�gikus, vagy a M�trixb�l �rkez� t�mad�s ellen.

A modern biztons�gi szolg�ltat�k kir�lyn�je a Lone Star Security, Inc., melyet 2017-ben Clay Wilson hozott l�tre. A Lone Star nemzetk�zi felemelked�se akkor kezd�d�tt, amikor 2020-ban elnyerte a t�rv�nyes rendfenntart� er� szerep�t Corpus Christi v�ros�ban. Mivel csak v�rosokkal �s korm�nyokkal k�tend� szerz�d�sekre specializ�l�dtak, m�ra a Lone Star l�tja el az UCAS, CAS, �s Qu�bec v�rosai t�bbs�g�nek v�delm�t. A Star stabil szervezete f�leg az utcai b�n�z�ssel, �s a jogosulatlan M�trixhaszn�lattal szembeni er�teljes fell�p�sen alapul.

>>>>>[Azt hittem, ez egy Knight Errant rekl�manyag. Mi�rt arr�l besz�lnek, mennyire nagy �s sikeres a Star?]<<<<<

– Slag (04:03:20/12-07-55)

>>>>>[�, te kis naiv, h�t nem �rz�keled a rekl�m �rnyalatnyi finoms�gait? A kulcsszavak a “kir�lyn�", “stabil", �s a c�lozgat�s a Star rengeteg v�rosi szerz�d�s�re. Vajon h�ny c�grabszolga hisz az utc�k biztons�g�ban? Nem sok. Gondold csak meg – kit fognak ez�rt hib�ztatni? A hatalmas, lass�, b�rokratikus �regl�nyt – a Lone Star-t. �s ki �v minket szeg�ny, v�dtelen �ldozatokat? A sz�rke, �tlagos kis Knight Errant g�pezet. Igazi h�tbasz�r�s.]<<<<<

– Keynesian Kid (04:35:21/12-07-55)

Az ut�bbi �vekben rengeteg kis biztons�gi c�g alakult, a Lone Star-�hoz hasonl� sikerekben rem�nykedve. De megfelel� t�ke n�lk�l, �s alulk�pzett st�bbal a legt�bb ilyen kis szolg�ltat� nem tudott teljes k�r� biztos�t�st ny�jtani egy c�ges l�tes�tm�ny sz�m�ra, sem pedig �vni �s fel�gyelni dolgoz�it. Ezek a szervezetek fel tudtak l�pni amat�r b�n�z�k ellen, de sokkal nagyobb er�forr�sokra �s kifinomultabb m�dszerekre lett volna sz�ks�g�k a c�ges h�tter�, vagy a k�pzettebb szabad�sz�k �ltal okozott fenyeget�sek lek�zd�s�re.

>>>>>[�s most j�n az igazi rekl�m]<<<<<

– Keynesian Kid (04:44:32/12-07-55)

Miut�n 2033-ban �tvette az Ares Macrotechnology ir�ny�t�s�t, Damian Knight l�trehozta a Knight Errant Security Services-t, a felv�s�rolt ADT Security Providers maradv�nyaib�l. �j c�g�t piacvezet�v� akarta tenni a biztons�gi szolg�ltat�k k�z�tt, ez�rt k�zvetlen beosztottait a c�ges biztons�gi protokollok t�k�letes�t�s�re, �s els� oszt�ly� biztons�gi ellenint�zked�sek kidolgoz�s�ra utas�totta. Mivel megat�rsas�g-szint� v�delmet garant�ltak kis �s k�zepes c�gek sz�m�ra elfogadhat� �ron, a Knight Errant vill�mgyorsan a vil�g vezet� biztons�gi szolg�ltat� c�gei k�z� emelkedett, �s mind a mai napig szil�rdan tartja poz�ci�j�t.

>>>>>[Ennyi? Semmi h�tt�ranyag a Knight l�trej�tt�r�l? Semmi sz�noklat a nagy �s csod�latos Damian Knight-r�l? Becsapva �rzem magam. D�h�t�!]<<<<<

– Slag (03:45:22/12-12-55)

>>>>>[Ne is t�r�dj vele. Vagy ink�bb m�gis. Ha b�vebb h�tt�ranyagot akartok a Knight g�pezet�r�l, olvass�tok el a Corporate Shadowfiles Ares-r�l sz�l� fejezet�t. Azoknak a t�relmetlen egyedeknek pedig, akik mindent azonnal akarnak, �me egy vill�mgyors �ttekint�s. Teh�t d�ljetek sz�pen h�tra, �s a ti J� �j-Anarchista Nagyn�nik�tek elmond nektek egy t�rt�netet.

1033-ban, k�t nappal a glob�lis �rut�zsde �jb�li megnyit�sa ut�n Damian Knight Stockholmban letelepedett kibertermin�lja el�. Felt�lt�tt a M�trixra egy fejlett r�szv�ny-keresked� programot, �s egy perccel k�s�bb m�r �v� volt az Ares Macrotechnology 22 sz�zal�ka. Ezzel a man�verrel �tvette a megat�rsas�g feletti ir�ny�t�st.

Az Ares �j tulajdonosa r�gt�n l�p�seket tett a Knight Errant megalak�t�s�ra. Egyes�tette a c�g �sszes biztons�gi erej�t, �s felv�s�rolta az ADT-t. Eddigre az ADT-nek m�r nem sok �rdekelts�ge maradt, de m�g volt n�h�ny c�ges biztons�gi szerz�d�se; ahhoz �ppen el�g, hogy a szek�r gurulni kezdjen. Az Ares embereib�l �s felszerel�s�b�l, valamint az ADT szerz�d�seib�l �llt �ssze a Knight Errant Security Services.

A Knight fenn�ll�s�nak els� n�h�ny �ve hal�los volt azon �rnyvad�szok sz�m�ra, akik az �ltaluk v�dett l�tes�tm�nyekbe k�s�reltek meg behatolni. A KE b�rmire k�pes volt h�rnev�nek n�vel�se �rdek�ben. Ha meggondolatlan szamur�j, vagy egy�b kr�mozott fick� t�vedt a c�ges ter�letre, r�videsen egy-k�t alkatr�sz�t h�trahagyva h�zta el a cs�kot. �ll�t�lag az akad�koskod� var�zsl�kat befizett�k egy �rrep�l�sre valamelyik szond�jukra. Az �rnyvil�g dek�sai pedig megtanult�k f�lni a Knight Errant szoftvereit; nem a legkifinomultabb j�t�kszerek voltak, de sok, a penge �l�n egyens�lyoz� dek�snak v�gt�k el a tork�t.

Damian Knight 18 h�napig foglalkozott leg�jabb j�t�kszer�vel, ezut�n figyelme az Ares Macrotechnology fel� fordult. A Knight Errant vezet�s�t Roger Sz�rnyal� Bagolyra, kor�bbi helyettes�re b�zta. A Knight Errant h�rneve tov�bb n�tt, k�sz�nhet�en az �j szerz�d�seknek, na �s annak, hogy f� riv�lisa – a Lone Star – egyre ink�bb a v�rosi rendfenntart� szerz�d�sek fel� orient�l�dott. A KE a c�ges biztos�t�sok ir�ny�ba fordult, elcs�pve az anyagilag �s erk�lcsileg legj�vedelmez�bb szerz�d�seket. M�ra a KE fels� lig�s szervezett� fejl�d�tt, amely minden bel� fektetett nuyent megszolg�l.

M�g egy figyelemrem�lt� dolog: az Ares l�trehozott egy alacsony k�lts�gvet�s� biztons�gi c�get, a Hard Corp Inc.-et, amely a kis- �s k�zepes c�gek ig�nyit el�g�ti ki, valamint azok�t a t�rsas�gok�t, akivel egy esetleges szerz�d�s �rtana a KE j� h�r�nek. A Hard Corp Damian Knight �zleti strat�gi�j�nak term�szetes kiterjeszt�se; a j�vedelmez�bb ter�letek fel�l egyre ink�bb a h�tt�rbe pr�b�l h�z�dni. Nem csod�lkozn�k, ha r�videsen z�lds�get kezdene termeszteni.]<<<<<

– Double Janet (06:35:44/12-12-55)

>>>>>[Hallottam n�h�ny �rdekes dolgot a Hard Corp-r�l. �ll�t�lag az Ares Arms �s a KE m�sodik vonalas embereit alkalmazz�k. Tudj�tok, azokat az ijeszt� t�pusokat: Sivatagi H�bor�s veter�nok annyi kr�mmal, hogy nem tudhatod, v�r vagy hidraulikaolaj folyik-e az ereikben. Teh�t a Hard Corp �gyn�kei l�togatnak el azokhoz a c�gekhez, amelyek �rtan�nak a KE reput�ci�j�nak? Nekem �gy t�nik, a Hard Corp v�gzi el a KE piszkos mel�j�t.]<<<<<

– BitRunner (08:22:31/12-12-55)

>>>>>[�n m�shogy tudom, cimbor�k. A Hard Corp a Damian Knight �s az igazgat�tan�cs eln�ke, Nicholas Aurelius k�z�tti hatalmi harc eszk�ze. Ezek a Hard Corp-os veter�nok Aurelius kis mag�nhadserege arra az esetre, ha a dolgok ir�ny�t�sa t�ls�gosan kics�szna a kez�b�l.]<<<<<

– Nuyen Nick (10:33:43/12-15-55)

A fizikai v�delem annak m�v�szete, hogyan tartsa t�vol saj�t c�ges ter�letedt�l a nemk�v�natos l�togat�kat. A biztons�gi szolg�ltat� (�s persze az �gyf�l) szerencs�j�re a potenci�lis behatol�nak csak v�ges sz�m� m�dszer �ll rendelkez�s�re. Ak�r ny�lt terepre vagy �p�letbe, ker�t�sen vagy falon �t, a behatol�knak mindig valami alatt, f�l�tt, vagy valamin kereszt�l kell mennie ahhoz, hogy bejusson. �gy h�t a hat�kony fizikai v�delemnek mind�ssze le kell blokkolnia az el�r�si utakat alulr�l, fel�lr�l, �s minden oldalr�l.

A legt�bb h�vatlan l�togat� valamilyen h�rszerz�si, net�n lop�si feladattal �rkezik, �s t�bbnyire hat�rtalanul lelem�nyes. Mivel a szimpla v�delem sosem el�gs�ges, a hat�kony biztos�t�snak t�bb v�delmi vonalb�l kell �llnia. Peremvonali v�delem, ellen�rz� ter�letek, k�l�n�ll� �p�letek, �s az �p�leteken bel�li �rz�kel�z�n�k - mind hozz�tartozhatnak a legjobb v�delemhez, amit nehezen megszerzett p�nz��rt megkaphat. �gy azt�n a Knight Errant Security eg�sz sor k�l�nb�z� biztons�gi szolg�ltat�st k�n�l, bele�rtve a puszt�n v�delmi, illetve a megel�z� m�dszereket. Strat�giailag megfelel� helyek kiv�laszt�sa �j c�ges l�tes�tm�nyek sz�m�ra, a legjobb min�s�g� mesters�ges fizikai akad�lyok �s vil�g�t�rendszerek telep�t�se, mechanikus �s l�zeres csapd�k kihelyez�se, �zembiztos �s hat�kony biztons�gi robotok �zemeltet�se, valamint a leg�jabb kiberverekkel felszerelt, �s a legjobb kik�pz�sben r�szes�tett j�r�r�k biztos�t�sa csak n�h�ny a v�laszthat� lehet�s�gek k�z�l.

>>>>>[ A magunkfajta �njel�lt c�gtitok-felszabad�t�k sz�m�ra szerencse, hogy igen sok c�gnek nem telik az effajta m�v�szien csomagolt KE-s �rura.]<<<<<

– Bashful (16:10:12/12-18-55)

>>>>>[Ja, de a cs�r�kt�l �ltal�ban nincs is mit leny�lni]<<<<<

– Jesse James (16:15:45/12-18-55)

A peremvonali v�delmi rendszerek azok az akad�lyok, melyek k�rbeveszik az �n telephely�t. Lehetnek term�szetesek vagy mesters�gesek, azon bel�l pedig falak, ker�t�sek, csapd�k, vil�g�t�rendszerek, hangjelz�k, valamint mechanikus szerkezetek, p�ld�ul harci robotok.

B�rkinek, aki k�pes visszaeml�kezni gimn�ziumi t�rt�nelmi tanulm�nyaira, esz�be juthat Hannib�l Karth�g�i vez�r, aki az Alpokon �tvezetve sereg�t t�madta meg R�m�t. Az Alpok j� p�lda a term�szetes akad�lyra: a term�szet �ltal l�trehozott elv�laszt�vonal, melyen csak nagy neh�zs�gek �r�n lehet �tkelni. A hegys�gek, szikl�k, szakad�kok, foly�k, tavak stb. mind term�szetes akad�lyok, melyeket egy ravaszabb c�g fel tud haszn�lni fizikai v�delmi rendszere r�szek�nt. Egy ilyen akad�ly jelenl�te a l�tes�tm�ny egyik oldal�n azt jelenti, hogy a c�gnek kevesebb oldalon kell falat �p�tenie, ez�ltal is p�nzt takar�tva meg. Ezenk�v�l a term�szetes akad�ly kombin�lhat� rejtett biztons�gi berendez�sekkel, �gy t�ve azt val�ban �tj�rhatatlann�.

A legt�bb t�rsas�gi ter�leten legal�bb egy term�szetes akad�ly tal�lhat�. Azoknak a c�geknek, amelyek �j telephely �p�t�s�t tervezik, a Knight Errant egy k�l�nleges szolg�ltat�st k�n�l: a strat�giai helymeghat�roz�st. A Knight Errant f�ldm�r�i – az �j objektumra vonatkoz� minden k�v�nalom birtok�ban – beutazz�k az �p�tkez�s tervezett ter�let�t, �s kiv�lasztanak egy helyet, ahol a legjobb term�szetes akad�ly tal�lhat�. Miut�n konzult�ltak a technikai v�delmi berendez�sek szakembereivel, a f�ldm�r�k k�sz�tenek egy list�t a rejtett fegyver�ll�sok, szenzorok, mozg�s�rz�kel�k, �s egy�b eszk�z�k aj�nlott helyeir�l. Az aj�nl�sokat v�g�l beny�jtj�k v�gleges�t�sre a megb�z�nak. A szolg�ltat�s �ra j�val alatta marad annak, mintha term�szetes akad�lyok h�j�n mesters�geseket kellene �p�teni.

>>>>>[“Strat�giai helymeghat�roz�s? �risten, micsoda kifejez�s!]<<<<<

– Jargoneur (15:12:31/11-27-55)

A mesters�ges akad�lyok �ltal�ban falak, ker�t�sek, csapd�k, valamint a terep defenz�v c�lokra val� �talak�t�sa, �gymint �rkok, mesters�ges tavak, v�zmos�sok, stb. A mesters�ges akad�lyokat k�l�nb�z� anyagokb�l lehet k�sz�teni, f�gg�en a k�v�nt ellen�ll�k�pess�gt�l, �s az adott c�g biztons�gi k�lts�gvet�s�t�l.

B�rmilyen fal vagy ker�t�s fizikai akad�lynak sz�m�t, m�g a klasszikus c�l�ps�nc, vagy az �g� gumiabroncsokb�l �ll� r�gt�nz�tt barik�d is. N�melyik fal �s ker�t�s azonban k�ts�gtelen�l eredm�nyesebben tartja vissza a behatol�kat, mint m�sok. Egy sima fel�let�, n�h�ny l�b vastag beton vagy plasztibeton fal vitathatatlanul hat�konyabb, mint egy f�b�l vagy k�t�mb�kb�l k�sz�lt; a fa el�g gyenge ahhoz, hogy egy j�rm� �tt�rje, a k�t�mb�k pedig t�l sok kapaszkod�t k�n�lnak a k�z �s a l�b sz�m�ra.

A Knight Errant �p�t�anyagk�nt a betont �s a plasztibetont aj�nlja, szil�rds�guk �s viszonylagos olcs�s�guk miatt. A plasztibetonon k�l�n�sen neh�z �thatolni, b�rmilyen v�llalkoz� szellem� behatol�m�v�sznek gondot okozhat, hov� akassza be m�sz�kamp�it. Hogy ellen�lljanak a nehezebb j�rm�vek �tt�r�si k�s�rleteinek is, a falakat vagy megfelel� vastags�g�ra kell �p�teni, vagy �gy kell elhelyezni, hogy a j�rm� ne �rhesse el a k�v�nt sebess�get. Ez ut�bbi m�dszert fokozottan �rdemes alkalmazni a peremvonalon elhelyezked� ajt�kn�l �s kapukn�l, melyek funkci�jukb�l ad�d�an a rendszer leggyeng�bb pontjai. A legt�bb magas biztons�gi besorol�s� komplexum kett� vagy t�bb, koncentrikusan elhelyezked� fallal is rendelkezik, melyeken a kapuk l�pcs�zetesen helyezkednek el. Az ilyen elrendez�s miatt a j�rm�veknek t�bbet kell kanyarodniuk, lehetetlenn� t�ve sz�mukra az �tt�r�si sebess�g el�r�s�t.

>>>>>[Ember, a francba az �tt�r�si sebess�ggel. Fogsz egy nagyobb robotot, vagy b�rmilyen j�rm�vet, megpakolod j�fajta robban�anyaggal, �s b�rmilyen kapun kereszt�l utat v�gsz magadnak. Ha szerencs�d van, m�g n�h�ny biztons�gi j�r�rt is megfingatsz.]<<<<<

– Animal (10:15:35/12-11-55)

>>>>>[Mintha a biztons�gi rendszer tervez�i ilyesmire nem gondoltak volna. M�g az aut�bomb�nak is sz�ks�ge van n�mi nekifut�si helyre - m�rpedig egy tisztess�ges barik�d erre es�lyt sem hagy.]<<<<<

– Architeck (11:21:36/12-11-55)

V�g�l, asztr�lis behatol�s ellen is l�teznek �gynevezett “�l� falak", melyeknek a felsz�n�n vagy a belsej�ben szerves anyag tal�lhat�. A legolcs�bb ezek k�z�l a mindk�t oldal�n repk�nnyel futtatott fal, de nagy h�tr�nya, hogy csak a szabadban haszn�lhat�. A leg�jabb fejleszt�s az �gynevezett “k�v�r" bakt�rium, egyenesen az Ares Security International kell�kt�r�b�l, mely a c�ges �p�letek belsej�ben hoz l�tre �l� falat.

Persze egy �gyes �s lelem�nyes b�n�z� sz�m�ra holmi egyszer� fal nem jelenthet akad�lyt. Tov�bbi lehet�s�g a c�g sz�m�ra, ha a peremvonali falak tetej�n dr�tot fesz�t ki. A sz�gesdr�t, monosz�l, vagy elektromos dr�t csak h�rom a leg�ltal�nosabb �s leghat�konyabb v�dekez�si formul�k k�z�l.

A sz�gesdr�ton k�l�n�sen neh�z �tkelni; a hossz� sz�lakon l�v� csavart x-alak� dr�tok k�nnyen beleakadnak az �ldozat ruh�j�ba �s felszerel�s�be, gyakorlatilag mozg�sk�ptelenn� t�ve a sz�prem�ny� behatol�t. B�r el�g ideig fogva tartja ahhoz, hogy a biztons�gi szem�lyzet k�zbel�phessen, s�r�l�seket egy�ltal�n, vagy csak nagyon kis m�rt�kben okoz. Ellent�tben a monosz�llal vagy az elektromos dr�ttal, melyek megcsonk�thatnak, vagy ak�r meg is �lhetnek b�rkit, aki el�vigy�zatlanul megpr�b�l �tkelni rajtuk.

>>>>>[Ezt a KE-s mell�dum�l�st ak�r a k�vetkez�k�ppen is �rtelmezhetitek: “Ha �lve akarod �ket, haszn�lj sz�gesdr�tot, ha pedig nem, felszerelj�k neked ezeket a csod�s kis j�t�kszereket."]<<<<<

– Masterblaster (17:02:03/10-09-55)

>>>>>[A monosz�l val�ban lehet hal�los, att�l f�gg�en, milyen magasan fesz�tik ki a fal tetej�t�l. Nehezen �szrevehet�, �s gyakorlatilag b�rmit �tv�g. �tugrod a falat, �s mire f�ldet �rsz a t�loldalon, m�ris egy l�bfejjel, vagy ak�r egy eg�sz l�bbal r�videbb vagy. Ott azt�n elv�rzel, vagy a fegyveres neh�zfi�k ny�rnak ki.]<<<<<

– Reality Czech (12:06:04/10-11-55)

A kis fesz�lts�g alatt �ll� elektromos dr�t nem s�r�l�st okoz, hanem a biztons�gi �rs�get �rtes�ti a betolakod� jelenl�t�r�l. A k�zepes fesz�lts�g� viszont m�r id�legesen megb�n�thatja, esetleg a kibervereit zavarhatja �ssze, a nagyon magas pedig ak�r visszaford�thatatlan s�r�l�seket is okozhat.

>>>>>[Igencsak visszaford�thatatlanokat. Ezt a c�ges seggfejek is nagyon fogj�k sajn�lni, amikor a f�lig megs�lt testedet l�tj�k lel�gni a ker�t�s�kr�l. Persze ez nem azt jelenti, hogy le is akasztanak…]<<<<<

– Jersey City (13:05:57/2-13-56)

>>>>>[Azt hallottam, n�h�ny c�g alacsony fesz�lts�g� vezet�keket haszn�l az automata fegyver�ll�sok aktiv�l�s�hoz. A dr�tok val�ban nem �rtanak – megteszik ezt helyett�k a g�ppusk�k. Nyissz-nyissz, bumm-bumm!]<<<<<

– Leadboy (10:34:16/3-11-56)

A ker�t�seket hasonl�k�ppen �ram al� lehet helyezni. A sz�gesdr�tba, dr�tker�t�sbe, vagy a t�bori ker�t�sbe is vezethet� �ram.

Ezek k�z�l tal�n legismertebb az egyszer� dr�tker�t�s; olcs�bb, tart�sabb, �s sokkal eszt�tikusabb a m�sik kett�n�l. A modern dr�tker�t�sek m�r a vezet�k�pess�g figyelembev�tel�vel galvaniz�lt f�m vagy magas szak�t�szil�rds�g� m�anyag v�ltozatban is hozz�f�rhet�ek. A hat�kony dr�tker�t�s, melyet p�ld�ul a Knight Errant is haszn�l, legal�bb k�t �s f�l m�ter magas, az alja pedig legfeljebb �t centim�terre van a talajt�l: el�g magas ahhoz, hogy egy trollnak is gondot okozzon az �tm�sz�s, �s el�g kicsi a r�s az alj�n ahhoz, hogy a legkisebb termet� (meta)hum�n se tudjon alatta �tb�jni. Laza vagy erod�lt talaj eset�n a ker�t�s alja a f�ld alatt is v�gz�dhet. A ker�t�s led�nt�s�nek megel�z�se �rdek�ben meg lehet er�s�teni betonoszlopokkal, valamint ahol sz�ks�ges – f�leg a sarkokn�l �s a kapukn�l, – plusz merev�t�kkel. Extra biztos�t�sk�nt a ker�t�s tetej�n kifesz�thet� t�bb sornyi sz�gesdr�t, 45 fokban kifel� d�ntve. Ez ak�r 25 centim�terrel megn�velheti a magass�got. Ha h�rom m�teren bel�l �p�letek, f�k, vagy egy�b f�gg�leges objektumok tal�lhat�k, akkor a sz�gesdr�tot Y-alakban �rdemes telep�teni; ez er�sen g�tolhatja a behatol�t az �tkel�sben. A csatorn�k �s v�z�tfoly�sok jelentette probl�m�kat v�zelvezet� �rkok �s�s�val lehet elker�lni; azonban vigy�zni kell, hogy ezek m�rete ne �rje el m�g a legkisebb m�ret� (meta)hum�n�t sem (ez durv�n 625 n�gyzetcentim�ter), vagy ha m�gis, akkor az �t lez�r�s�ra f�mrudakat kell haszn�lni.

A dr�tker�t�sen l�v� lyukak a lehet� legapr�bbak legyenek; n�h�ny metahum�n fajnak - p�ld�ul a t�nd�knek �s a t�rp�knek - sokkal kisebb vagy karcs�bb v�gtagjai vannak, mint az embereknek, ez�rt egy �tlagos dr�tker�t�sen k�nnyebben tal�lnak kapaszkod�fel�letet.

A t�bori ker�t�s �sszetekert ac�l-, vagy magas szak�t�szil�rds�g� m�anyagdr�t. Kifesz�tve 15 m�ter hossz� �s 1 m�ter magas akad�lyt k�pez. Eredetileg a hadsereg haszn�lta, k�nnyen �s vill�mgyorsan �ll�tottak fel bel�le ker�t�seket. Ma alacsony k�lts�gvet�s�, gyors �temben felh�zott, vagy el�re gy�rtott elemekb�l �ssze�ll�tott l�tes�tm�nyek k�r�l alkalmazz�k. A ker�t�sdarabok v�gei biztons�gosan �sszekapcsolhat�k, als� r�sz�k c�vekekkel r�gz�thet�. A ker�t�sek k�z�l ez az egyik legnehezebben �tszak�that�.

A falakkal szemben a ker�t�s mellett sz�l az �tl�that�s�ga. A k�ls� j�r�kel�k is �szlelhetik a behatol�si k�s�rletet, �s jelenthetik a legk�zelebbi rendfenntart� kirendelts�gen. M�g ha a behatol� t�m�r falon kel �t, maga az akad�ly fedezi �t az esetleges k�ls� szemtan�k el�l.

A hagyom�nyos mesters�ges akad�lyok, mint p�ld�ul a fal �s a ker�t�s, nem mindig a legalkalmasabbak a c�ges ter�let peremvonali v�delmi rendszer�nek szerep�re. Nem eszt�tikusak, megf�leml�t�k, �s haszn�latukkal a c�g el�nytelen k�pet mutat leend� �gyfelei fel�. Ezenk�v�l egy�rtelm�en bizony�tja a potenci�lis betolakod�knak, hogy a ter�leten valami �rt�keset �riznek. Ez�rt a finomabb megold�sokat kedvel� t�rsas�gok sz�m�ra, valamint azoknak, akik b�znak az els� benyom�s jelent�s�g�ben, a Knight Errant egy k�l�nleges szolg�ltat�st k�n�l, amit a biztons�gi szakm�ban csak �gy emlegetnek: defenz�v terep�talak�t�s.

>>>>>[�jabb nyelvi gy�ngyszem!]<<<<<

– Jargoneur (16:46:51/11-27-55)

A defenz�v terep�talak�t�s gyakorlatilag a term�szetes akad�lyok mesters�gesen �ton t�rt�n� l�trehoz�sa. A k�z�pkori v�rkast�lyok vizes�rkai is ilyenek voltak, b�r mesters�ges mivoltuk els� pillant�sra nyilv�nval�v� v�lt. A mai terep�talak�t�s azon az elven alapul, hogy a legjobb biztos�t�s a legkev�sb� felt�n�; a 2055. �v mesters�ges barik�djai m�r tavak, dombok, v�zmos�sok, �s m�s k�pz�dm�nyek, melyek teljesen megk�l�nb�ztethetetlenek term�szetes eredetij�kt�l. Ezek az akad�lyok b�rmilyen sz�mban �s kombin�ci�ban tartalmazhatnak rejtett �rz�kel�ket, riaszt�kat, robot- �s l��ll�sokat, a megrendel� c�g speci�lis ig�nyeihez igaz�tva. K�pzelje el, hogy a behatol� kom�tosan ballag lefel� a domboldalon a l�tes�tm�nye fel� azt gondolva, mind�ssze a legk�zelebbi ajt�n vagy ablakon kell �tjutnia. Alig tesz meg azonban n�h�ny l�p�st, amikor a mesters�ges domboldal p�zsitja al�l mozg�sdetektorok �ltal m�k�d�sbe hozott narcoject-fegyverek bukkannak el�, �s a b�n�z�t altat�t�k sorozata teszi �rtalmatlann�.

>>>>>[Altat�t�k?!! Ink�bb k�b�t�, esetleg robban�l�ved�kek – vagy m�g rosszabbak. Mi ez a baroms�g arr�l, hogy a c�geket m�g �rdeklik a nem-hal�los megold�sok?]<<<<<

– Little Cat Feet (10:40:15/09-06-55)

>>>>>[Ez egy rekl�manyag, Cat. Bizonyos szempontb�l ugyan meglep�en sz�kimond�, de m�giscsak rekl�manyag. A c�ges fejesek nagyon j�l tudnak olvasni a sorok k�z�tt, �s term�szetesen a leghal�losabb v�delmet rendelik meg a KE-t�l, mik�zben a vil�g fel� �k mind�ssze b�k�s �zletemberek, akik megpr�b�lj�k megv�deni becs�letesen megszerzett javaikat.]<<<<<

– Libertarian (10:53:31/09-06-55)

>>>>>[A m�ltkoriban n�h�ny cimbor�mmal megpr�b�ltunk bet�rni egy Ares l�tes�tm�nybe. A dombtet� alatt ugyan volt egy elektromos ker�t�s, de el�g k�nnyen �tjutottunk rajta. N�h�ny perc m�lva jelzett a dek�sunk, hogy zsebrev�gta a k�zponti sz�m�t�g�pet - ajt�k nyitva, szabad az �t. Feljebb m�sztunk h�t – egyenesen n�h�ny tucat g�ppisztoly kellemetlenebbik v�ge el�. Szerencs�mre �n voltam a h�tv�d, �s amilyen gyorsan csak tudtam, h�ztam vissza a ker�t�shez. Lefel� rohanva csak annyit l�ttam, hogy mindenhonnan robotok emelkednek ki a f�ld al�l; a kameraszem� szarh�ziak nem voltak r�kapcsolva a k�zpont sz�m�t�g�pre. A kis rohad�kok �rz�kelt�k hogy elhaladunk f�l�tt�k, el�j�ttek, �s egyenesben k�zvet�tett�k kis akci�nkat a benti biztons�giaknak. Es�ly�nk sem volt.]<<<<<

– Uptahere (11:56::10/9-14-55)

>>>>>[�gy hallottam, n�h�ny biotechnol�giai laborn�l mesters�ges tavakat l�tes�tettek, �s mindenf�le vad�llatot telep�tettek bel�j�k. Piranha-rep�l�hal kombin�ci�k, melyek a v�zb�l kiugorva t�madnak, meg olyan para�llatok, hogy a hajam �gnek �ll t�l�k – gondolhatod, mindegyik g�nmanipul�lt.]<<<<<

– Rifkin II (14:02:04/9-18-55)

A defenz�v terep�talak�t�s jav�ra �rhat�, hogy seg�ts�g�vel k�nnyebben kombin�lhat� a fizikai �s a m�gikus v�delem. P�ld�ul egy mesters�ges t� nagyszer� otthon�ul szolg�l a v�zelement�loknak.

Ha a mesters�ges akad�lyokr�l van sz�, a besz�lget�s mindig csak a ker�t�sek, falak, �rkok, stb. fel� terel�dik, mintha a behatol�t semmi m�ssal nem lehetne feltartani a komplexum belsej�be val� bejut�sa el�tt. Igazs�g szerint azonban a peremvonali v�delemnek a fal csak a legels� vonala. K�l�nb�z� t�pus� csapd�k �s egy�b v�deszk�z�k - a legprimit�vebbt�l az �sszetettebbekig - k�pesek feltart�ztatni, vagy id�legesen �rtalmatlann� tenni a falon �tjutott betolakod�t. Az al�bb k�vetkez� eszk�z�k csak kiragadott p�ld�k a sz�mtalan lehet�s�g k�z�l, amelyekkel megv�dheti l�tes�tm�ny�t.

A legk�zenfekv�bb �s legs�r�bben haszn�lt m�dszer a “senki f�ldje". Gyakorlatilag egy megtiszt�tott s�v a k�ls� ker�t�s �s az �p�letek, vagy k�t koncentrikusan elhelyezked� ker�t�s k�z�tt, mely el�g sz�les ahhoz, hogy tiszta l�vonalat biztos�tson a biztons�gi er�k sz�m�ra. A senki f�ldj�re n�ha akad�lyokat is helyeznek, amelyek akad�lyozz�k a behatol�kat a gyors mozg�sban, de nem el�g nagyok ahhoz, hogy fedez�kk�nt lehessen �ket haszn�lni: szikl�k, f�lds�ncok, dr�tok, infrav�r�s sugarak h�l�ja, stb.

>>>>>[Azt mondj�k, az Ares a legt�bb l�tes�tm�ny�n�l a senki f�ldj�re akn�kat telep�t. BUMMM!]<<<<<

– Billy Boy (12:16:14/12-10-55)

Dr�tok vagy infrav�r�s sugarak labirintus�t a senki f�ldj�t�l f�ggetlen�l is lehet haszn�lni. Ezeket a Knight Errant a megrendel� ig�nye szerint telep�ti. A monosz�las megold�s ar�nylag olcs�, de felh�vjuk minden leend� kliens figyelm�t, hogy az ilyen csapda szinte biztosan meg�li vagy megcsonk�tja azt a szerencs�tlent, aki megpr�b�l �thaladni rajta. Az infrav�r�s sugarak h�l�j�t �ltal�ban riaszt�k vagy rejtett fegyverek �rz�kel�jek�nt alkalmazz�k.

A csapd�k m�sik, manaps�g igen elterjedt t�pusa az �gynevezett “tigrisverem". Gazdas�gos �s k�nny� telep�teni: az eg�sz gyakorlatilag egy m�ly verem, lefedve kis teherb�r�s� �lc�z�anyaggal. Az �lc�z�s mindig a k�rnyez� terephez igazodik, �gy t�ve mag�t a csapd�t szinte l�thatatlann�. Amikor a behatol� r�l�p az �lc�ra, s�lya �tszak�tja azt, �s a verembe zuhan. Eg�szen addig ott is marad, am�g a biztons�gi szem�lyzet meg�rkezik.

A biztons�gi vil�g�t�rendszereknek kett�s c�lja van: egyr�szt a behatol�k k�nnyebb �s gyorsabb felfedez�s�nek el�seg�t�se, m�sr�szt pszichol�giai hat�s kelt�se a behatol�s megakad�lyoz�sa �rdek�ben. Az ide�lis vil�g�t�snak meg kell sz�ntetnie a betolakod�k sz�m�ra b�v�helyet ny�jt� �rny�kokat, ugyanakkor tiszta r�l�t�st kell ny�jtania a ter�letre a biztons�gi szem�lyzet sz�m�ra, lehet�leg elvak�tva a b�n�z�ket.

A vil�g�t�berendez�seket lehet�leg a ker�t�sen bel�lre kell telep�teni �gy, hogy f�ny�ket kifel� sz�rj�k. Min�l t�volabbra hatol el a f�ny a v�dend� objektumt�l, ann�l nagyobb es�llyel fedezhet�k fel a k�zeled� betolakod�k. Egy �tven m�teres f�nys�v m�r elegend� id�t biztos�t az �rs�gnek az �szlel�sre �s a cselekv�sre. Ha a ker�t�s egy t� vagy foly� partvonal�t k�veti, k�l�n�s gondoss�ggal kell elj�rni. A partmenti l�tes�tm�nyek dokkjai �s m�l�i a legjobb potenci�lis b�v�helyek, ez�rt hasznos, ha t�bb k�l�nb�z� sz�gb�l vil�g�tjuk meg �ket.

A k�ls� vil�g�t�objektumok elhelyez�s�n�l �gyelni kell r�, hogy a behatol�k ne f�rjenek hozz�juk, �s ne tudj�k �ket megrong�lni. A Knight Errant minimum t�z m�teres t�vols�got aj�nl a ker�t�s �s a l�mp�k k�z�tt, �gy a ker�t�sen �tjutni sz�nd�koz�k biztosan nem �rhetik el. Tal�n felesleges is eml�teni, hogy minden k�ls� vil�g�t�eszk�z k�l�n �ramforr�ssal rendelkezik, ez�rt egy esetleges – term�szetes vagy mesters�gesen el�id�zett – �ramsz�net eset�n az objektum fizikai v�delm�nek ez a fontos r�sze tov�bbra is v�ltozatlan hat�sfokkal �zemel. A megrendel� k�v�ns�ga szerint a vil�g�t�rendszerhez ak�r t�bb tartal�k �ramforr�s is telep�thet�. A Knight Errant ezeket term�szetesen min�l nehezebben el�rhet� helyekre rejti el.

A biztons�gi vil�g�t�rendszer aktiv�lhat� fotocell�kkal, id�z�t�kapcsol�val, vagy manu�lisan. Leghat�konyabb a fotocella, mely a k�rnyez� f�nyviszonyok szerint m�k�dteti a berendez�st, ez�rt nem hat r� egy esetleges �ramsz�net. Az id�z�t�kapcsol� is hasonl�an megb�zhat�, �m folyamatos �ramell�t�st ig�nyel. Ezenk�v�l ha a kapcsol�t egy teljesen �tlagos sz�m�t�g�pes biztons�gi rendszerhez k�tik, k�nnyen manipul�lhat�v� v�lik az ellenf�l dek�sai �ltal. A manu�lis kapcsol�kn�l ez ugyan nem t�rt�nhet meg, m�gis ezek a legt�madhat�bbak, mert az illet�kesek sz�m�ra k�nnyen hozz�f�rhet�v� kell �ket tenni.

>>>>>[Ez hihetetlen. Hogy lehet ennyit s�ketelni a vil�g�t�sr�l? Uuuunatkozom!]<<<<<

– Slag (18:21:56/12-03-55)

>>>>>[Er�ltesd meg magad �s figyelj, seggfej. A j� vad�sz a v�delem minden aspektus�t tanulm�nyozza, m�g a vil�g�t�st is. Adott pillanatban b�rmilyen kis inform�ci�morzsa j�l j�het.]<<<<<

– Rodin (18:30:47/12-03-55)

A vil�g�t�s �t legfontosabb, biztons�gi szempontb�l is �rt�kelhet� t�pusa: hagyom�nyos izz�, f�nycs�, halog�nl�mpa, kvarcl�mpa, �s v�g�l akt�v infrav�r�s vil�g�t�s. Hagyom�nyos izz�t haszn�lnak a legt�bb h�ztart�sban. El�nye, hogy bekapcsol�sakor azonnal vil�g�tani kezd, viszonylag olcs�, k�l�nb�z� f�nyer�ss�gben kaphat�, �s n�melyikben bels� visszaver� r�teg, valamint be�p�tett lencs�k tal�lhat�k, melyek sz�tsz�rj�k, vagy f�kusz�lj�k a f�nyt. Ezek hi�ny�ban olyan berendez�sek belsej�be is szerelhet�k, amelyek hasonl� hat�sokat produk�lnak. A sokf�le t�pus rengeteg biztons�gi ig�nyt k�pes kiel�g�teni.

A f�nycs�ves vil�g�t�rendszer telep�t�se is �sszer� �ron megoldhat�, ezenk�v�l m�k�dtet�se sokkal olcs�bb. Mindk�t vil�g�t�st�pus j� v�laszt�s ha azonnali, viszonylag r�vid ideig tart� f�nyre van sz�ks�g.

A halog�nl�mp�t szok�s higany- vagy n�triuml�mp�nak is nevezni. Mindk�t t�pus hat�konyabb, �s hosszabb �lettartam�, mint a hagyom�nyos vagy f�nycs�ves megold�s, f�k�nt a kisnyom�s� n�triumg�zzal m�k�dtetett. A higanyg�zos izz� k�kes vagy z�ldes �rnyalat� f�nyt bocs�t ki, wattonk�nt 30-63 lumen er�ss�ggel, m�g a n�triumg�zos arany f�nnyel vil�g�t, 100-180 lument adva le. Ide�lis megold�s k�d�s helyeken, ugyanis a s�rga f�ny k�ztudottan messzebbre hatol a k�dben, mint a feh�r. H�tr�nya, hogy beind�t�s�hoz nagyon magas kezdeti fesz�lts�gre van sz�ks�g. Ez azt jelenti, hogy az angliai s�ks�gon 2-5 perc alatt lehet be�zemelni a hideg rendszert, �s m�g t�bb alatt a meleget - p�ld�ul egy esetleges �ramsz�net ut�n. Telep�t�se dr�ga, de gazdas�gos �ramfelhaszn�l�sa, �s az izz�k hosszabb �lettartama miatt a k�lts�g hossz� t�von jelent�sen cs�kken. Aj�nlott felhaszn�l�sa k�ls� ter�leteken, eg�sz �jszak�s id�tartamra.

A kvarcl�mpa minden j� tulajdons�got egyes�t mag�ban; vak�t�an feh�r f�ny�vel kiv�l� l�t�si viszonyokat biztos�t, ugyanakkor pillanatok alatt m�k�d�sbe hozhat�. 1500 watt k�r�li leadott teljes�tm�ny�vel kiv�l� megold�s a k�ls� ker�t�s �s a probl�m�s helyek megvil�g�t�s�ra. �ra azonban j�val meghaladhatja bizonyos c�gek k�lts�gkeret�t.

Az akt�v infrav�r�s vil�g�t�s a felt�n�st ker�l� c�gek sz�m�ra aj�nlott, ahol a biztons�gi szem�lyzet nagy t�bbs�gben term�szetes, vagy mesters�ges h�l�t�ssal rendelkezik. Egy �tlagos ember szem sz�m�ra az infrav�r�s f�ny l�thatatlan. Azonban egy h�l�t�ssal �rz�kel� metahum�n, vagy egy infraszem�veggel, net�n kiberszemmel felszerelt szem�ly �gy l�t infrav�r�s f�nyben, mintha kvarcl�mpa vil�g�tana. Ezek hi�ny�ban egy betolakod� �gy hatol be a ter�letre, hogy tudom�st sem szerez a biztons�gi rendszer l�tez�s�r�l, �s �gy a t�k�letesen l�t� biztons�gi szem�lyzet id�ben akci�ba l�phet.

>>>>>[N�h�ny c�g Tir-ben alacsony f�nyerej� vil�g�t�st haszn�l. Egyszer�, alacsony teljes�tm�ny� hagyom�nyos izz�kat alkalmaznak, melynek f�ny�ben a t�nd�k t�k�letesen l�tnak. �k frank�n tudnak c�lozni, mi, szeg�ny balekok pedig csak k�v�lygunk a f�lhom�lyban.]<<<<<

– Lang (13:10:02/10-16-55)

A biztons�gi szakma egyik �j�t�sa, a magas frekvenci�j� hangok alkalmaz�sa igen hat�kony, b�r kiss� k�lts�ges m�dja a behatol�k elriaszt�s�nak, vagy �rtalmatlann� t�tel�nek. A m�lt sz�zad lak�s- �s aut�riaszt�i szint�n hangot adtak ki azzal a c�llal, hogy felh�vj�k a figyelmet a b�n�z� tev�kenys�g�re, �gy k�nyszer�tve �t menek�l�sre. A mai riaszt�k n�melyike is hasonl� funkci�t l�t el, de az �j fejleszt�s�, magas frekvenci�s hangrendszerek j�val t�lmutatnak ezen. A ker�t�sbe szerelt feh�rzajgener�torok t�bb frekvenci�n is hanghull�mokkal �rasztj�k el a ter�letet, melyek t�nkretehetik a fegyverkapcsolatok, kiberverek, vagy egy�b, a b�n�z�k �ltal el�szeretettel haszn�lt, cs�cstechnol�gi�t k�pvisel� elektronik�k mikroprocesszorait. A behatol�, tapasztalva be�ltet�sei �s felszerel�se haszn�lhatatlans�g�t, azonnal kereket old, miel�tt m�g a biztons�gi szem�lyzet elfogn� – ha siker�l neki. A feh�rzaj hanghull�mai ugyanis a hall�szervek t�lterhel�s�vel k�pesek megb�n�tani a betolakod�t; �les f�jdalmat �s sz�d�l�st okoznak, feltart�ztatva a b�n�z�t a biztons�giak meg�rkezt�ig. A megrendel�nek azonban tiszt�ban kell lennie azzal, hogy a t�l magas frekvencia ak�r permanens s�kets�get is okozhat.

>>>>>[�s akkor mit tehet�nk? Perelj�k be a c�get?]<<<<<

– Slag (14:36:01/11-16-55)

>>>>>[Nem is sejted, mi mindent el�rhetsz vele. Volt egy eset 1980-ban Chicago-ban, amikor egy fick� �ngyilkos akart lenni, �s el�ttette mag�t a magasvas�ttal. A vonat frank�n el is csapta, de nem ny�rta ki, csak megcsonk�totta. A fazon beperelte a K�zleked�si Hivatalt, �s meg is nyerte a pert.]<<<<<

– Legal Beagle (14:48:10/11-16-55)

>>>>>[H�����...]<<<<<

– Slag (15:01:’6/11-16-55)

Ett�l eltekintve a rendszer egyetlen h�tr�nya a hatalmas k�lts�g. Azonban egy megfelel�en nagy k�lts�gkerettel – vagy fontos megv�dend� objektumokkal – rendelkez� c�g sz�m�ra hamar nyilv�nval�v� v�lik, hogy meg�rte a befektet�st.

A gy�jt�n�v olyan eszk�z�k �sszefoglal� neve, mint p�ld�ul a robotok �s automata l��ll�sok. Term�szetes vagy mesters�ges akad�lyokkal egy�tt alkalmazva n�lk�l�zhetetlen tartoz�k�t k�pezik az �n v�delmi rendszer�nek. �ltal�ban k�l�nf�le �rz�kel�kkel egy�tt ker�lnek telep�t�sre.

Automata L��ll�sok

Az automata l��ll�s egyszer� szerkezet, k�nny� telep�teni �s �lc�zni. Az eg�sz mind�ssze valamilyen fegyver, egy szervomotor, �s a megfelel� t�pus� l�szerheveder egy�ttese, belehelyezve egy dobozba, vagy elrejtve a falban egy panel m�g�tt. Amikor a behatol� a hozz� kapcsolt �rz�kel� hat�sugar�ba l�p, a doboz kiny�lik (vagy a panel f�lrecs�szik), �s m�ris z�poroznak a gumi-, vagy altat�l�ved�kek. A biztosabb tal�lat �rdek�ben a fegyver sz�r�sa �ll�that�, �gy l�ved�keivel nagyobb ter�letet fed le.

>>>>>[M�k�s, mennyire hal�losak tudnak lenni ezek a “gumil�ved�kek", amikor egy goly�sz�r� cs�v�b�l bukkannak el�.]<<<<<

– Brady (03:36:54/11-05-55)

Robotok

A robotok, ak�r automatikusan m�k�dnek, ak�r rig� ir�ny�tja �ket t�volr�l, felszerelhet�k kamer�val j�r�rfeladatok ell�t�s�ra, de alkalmasak sokkal k�zvetlenebb ellenint�zked�sek v�grehajt�s�ra is.

>>>>>[Fegyverek, cimbor�k. Fegyverekre gondoljatok. Cs�nya, nagy, bar�ts�gtalan fegyverekre.]<<<<<

– MamaKnowzBest (04:50::20/11-06-55)

Kerekes, l�nctalpas, l�gp�rn�s, �s rotoros v�ltozatok l�teznek, lehet�v� t�ve a megrendel�nek, hogy b�rmilyen terept�puson felhaszn�lhassa �ket.

Az �p�letek v�delme akkor ker�l a k�pbe, amikor a behatol� �tjut a peremvonali v�delmen, �s el�ri a ter�let�n elhelyezked� �p�letek egyik�t. Az �p�letek v�delm�t ell�t� eszk�z�k a k�ls� �s bels� falak, ablakok, ajt�k, z�rak, valamint egy�b, a behatol�k akad�lyoz�s�ra szolg�l� m�dszerek. A prec�zen megtervezett k�ls� falak �s ablakok a bejut�st nehez�tik meg; a bels� falak, ajt�k, z�rak �s egy�b m�dszerek pedig akkor v�lnak l�nyegess�, ha a behatol� m�r bejutott, �s �ppen a fontosabb ter�letek fel� halad.

Az egykori, k�nnyen �tj�rhat� ablakokkal szemben a mai ny�l�sz�r�k gyakorlatilag bet�rhetetlenek. Az ide�lis ablak sz�v�s anyagb�l k�sz�l, egy�b fizikai akad�lyok nehez�tik meg a hozz�f�r�st, er�s z�rral rendelkezik, �s szerves r�sz�t k�pezi a biztons�gi rendszernek.

A keret, az ablaksz�rnyak, �s maga az ablakt�bla is k�sz�lhet olyan anyagb�l, amely l�nyegesen nehezebb� teszi a bejut�st. Az �veg ablakt�bla, mely egykoron az �p�let biztons�gi rendszer�nek leggyeng�bb pontj�t k�pezte, m�r a m�lt�. Az olyan anyagokon k�v�l, mint az edzett-, biztons�gi-, p�nc�l-, vagy sz�nsz�las �veg, az ablakt�bla lehet m�anyag-rost alap�, polimer-alap�, vagy �tl�tsz� m�anyagb�l k�sz�lt.

Az ablakok tervez�s�n�l a szil�rds�gon k�v�l f� szempont, hogy ellen�lljanak a h�nek, t�znek, �s a fagynak. Legolcs�bb a biztons�gi �veg, de nagy s�lya miatt neh�z be�p�teni. K�nnyebben kezelhet� a dr�tozott �veg, amelyben dr�tsz�lak tartj�k �ssze az esetleg bet�r� ablakt�bl�t, ez�rt hosszabb ideig tart rajta �tjutni. A p�nc�l�veg szinte teljesen t�rhetetlen, de nehezebb, �s sokkal dr�g�bb a biztons�gi �vegn�l. Az edzett �veg jelent�sen k�nnyebb, de kev�sb� hat�kony; cser�be viszont megv�di a m�g�tte tart�zkod�kat a szil�nkokt�l. A legjobb befektet�s azonban a sz�nsz�las �veg; b�r k�nnyebb, mint a t�bbi, a legt�bb l�ved�k sz�m�ra m�gis �thatolhatatlan. Igaz, nem olcs�, m�gis jobban meg�ri, mint a hasonl� szint� v�delmet ny�jt� t�bbi t�pus.

Az ipari m�anyagokat m�r a m�lt sz�zad m�sodik fel�ben is alkalmazt�k ablakokn�l, de sz�lesebb k�rben csak az ut�bbi �vtizedekben terjedt el. Leghat�konyabb a m�anyag-sz�las megold�s, amely k�t-h�rom �ve t�rt be a piacra, �s az�ta m�r sz�lesebb k�rben elterjedt. Jelent�s szil�rds�g�val �s k�nny� kezelhet�s�g�vel ide�lis v�laszt�s. �vegv�g�val nehezebben penetr�lhat� a t�bbi anyagn�l, �s t�bb fajt�ja az �ramot is vezeti. �gy egy megfelel� �rz�kenys�g� biztons�gi rendszerbe illesztve hat�kony biztons�gi egys�gk�nt �zemel. A Knight Errant szak�rt�i szerint �rdemes az ablakok kereteit �s nem-�veg r�szeit is ballisztikus anyagokkal meger�s�teni, �gy t�ve �ket val�ban �thatolhatatlann�.

>>>>>[Mint �ltal�ban, a KE most is t�lbecs�li ezeknek a cuccoknak a hat�konys�g�t. B�rmilyen anyag elv�ghat� a megfelel� szersz�mmal; a tr�kk az, hogyan tedd ezt an�lk�l, hogy kiv�ltan�l egy j� kis riad�t. Ezek a j�t�kszerek t�nyleg el�g �rz�kenyek, ez�rt ha nincs egy dek�sod, aki kikapcsolja a riaszt�kat, r�vidre kell z�rnod a rendszert, am�g �tjutsz az akad�lyon.]<<<<<

– Architeck (09:06:51/01-04-56)

>>>>>[Ennyi az eg�sz? Semmis�g. Egy perce m�g azt hittem, valami nehezet kell csin�lnom.]<<<<<

– Lysander (10::01:48/01-04-56)

>>>>>[Csak egy megjegyz�s: a k�l�nleges m�anyag-sz�las �veg ir�nti ig�ny rohamosan cs�kkenti az �rakat. Nemsok�ra minden, csal�di v�llalkoz�sn�l nagyobb c�g ilyent fog haszn�lni.]<<<<<

– Trendwatcher (10:16:37/01-04-56)

>>>>>[Rengeteg helyen haszn�lnak ballisztikus anyagot az ablakt�bl�k �s a keret, illetve a keret �s a fal k�zti r�sek bet�m�s�re. Ezek a r�gi st�lus� fa ablakt�bl�k m�r elkorhadtak a kort�l �s a nedvess�gt�l, el�g helyet hagyva egy j�k�p� pajszernek, ez�rt a kisebb c�gek �gy v�dekeznek.]<<<<<

– Architeck (12:13:51/01-04-56)

Az ablakokat v�d� fizikai akad�lyok akkor igaz�n hat�konyak, ha integr�lva vannak a v�delmi rendszerbe. A r�cs vagy dr�t ugyan ny�jt n�mi v�delmet, de ezek �nmagukban nem el�gs�gesek. Csak akkor k�pezhetnek val�di g�tat, ha egy�b biztons�gi eszk�z�kkel egy�tt m�k�dnek, �gy v�lva a biztons�gi rendszer r�sz�v�. Az egyir�ny� ablak hat�kony v�delmet biztos�t m�gikus t�mad�sok ellen – a m�gusnak ugyanis l�tnia kell c�lpontj�t a sikeres var�zsl�shoz.

A k�ls�- �s bels� falak, valamint ajt�k biztons�gi szempontb�l hatalmas kih�v�st jelentenek. A k�ls� falak anyaga beton vagy plasztibeton, a bels�k� pedig a legszil�rdabb el�rhet� anyag legyen. A bels� ajt�k kem�nyf�b�l vagy ballisztikus anyagb�l k�sz�ljenek, a k�ls�k ac�lb�l, plasztibetonb�l, vagy a kett� kombin�ci�j�b�l. Az ide�lis ajt�keret szabv�ny, egy darabb�l kialak�tott 12-es vagy 16-os ac�l, melyet gyakorlatilag lehetetlen kifesz�teni. Az ajt�nak pontosan kell illeszkednie a keretbe, a z�r �s az ajt�f�lfa k�z�tt maximum 0.325 centim�teres r�s enged�lyezett, hogy a c�lszersz�mokkal ne lehessen hozz�f�rni. A megrendel� k�v�ns�g�ra a Knight Errant szak�rt�i meghat�rozz�k az �p�l� l�tes�tm�ny c�lj�nak legink�bb megfelel� anyagokat. M�r �ll� objektumokn�l is �rdemes a falakat �s ny�l�sz�r�kat ballisztikus anyagokkal meger�s�teni.

Az ajt�k meger�s�t�s�nek m�rt�ke att�l f�gg, mennyire gyakran, �s milyen c�lra haszn�lj�k �ket. A v�szkij�ratok p�ld�ul nem mindennapos haszn�latra val�k, ez�rt el�g, ha bel�lr�l nyithat�k. A k�ls� szerelv�nyek elt�vol�t�sa nem zavarja az �p�let mindennapos forgalm�t. Ezzel szemben a f�bej�ratoknak mindk�t oldalr�l nyithat�aknak kell lenni�k. S�r�n haszn�lj�k �ket, k�l�n�sen bizonyos napszakokban, mint p�ld�ul a munkanapok kezdete �s v�ge, valamint a m�szakv�lt�sok. Mivel ezeknek az ajt�knak k�nnyen kell ny�lniuk, �s �lland� haszn�latban vannak, az egyed�li m�dszer �rz�s�kre a k�pzett biztons�gi szem�lyzet alkalmaz�sa.

>>>>>[Be akarsz surranni egy c�ges telephelyre? V�s�rolj egy hamis azonos�t�t, �s vegy�lj el reggel h�tkor a munk�ba igyekv� mel�sok k�z�tt. J� n�h�ny helyen ez az �rs�g �jszakai m�szak�nak a v�ge, �s m�r az otthoni �gyik�r�l �lmodoznak. Ez pedig azt jelenti, hogy cs�kken az �bers�g�k.]<<<<<

– Dybbuk (14:20:41/12-10-55)

>>>>>[K�nnyebb mondani, mint megtenni, de Dybbuk r�mutatott a l�nyegre; a biztons�gi l�ncolat leggyeng�bb pontja mindig az emberi t�nyez�.]<<<<<

– Latch (14:31:32/12-10-55)

A k�ls� ajt�knak a leger�sebb fizikai behat�sokkal szemben is �llniuk kell a sarat. Azonban a v�szkij�ratoknak el�g k�nny�nek kell lenni�k, hogy ak�r egy ember is k�nnyen tudja �ket m�k�dtetni. A speci�lis zsan�rok �s s�lyozott ajt�k haszn�lat�val ez a probl�ma is megoldhat�. Tal�n eml�teni sem sz�ks�ges, hogy a haszn�laton k�v�li ajt�ny�l�sokat beton vagy plasztibeton fallal �rdemes lez�rni.

A mai vil�gban sajnos t�ny, hogy nem minden alkalmazott becs�letes. Ez�rt a bels� ajt�k �s egy�b v�delmi berendez�seknek c�lja a behatol�k visszatart�sa mellett a lop�sok megakad�lyoz�sa is. A munk�ltat�nak meg kell tal�lnia az egyens�lyt, hogy v�dje �rt�keit, ugyanakkor a munk�juk elv�gz�s�hez sz�ks�ges szabad utat biztos�tson dolgoz�inak. Mindezek miatt a bels� falak �s ajt�k v�delm�t az egyes helyis�gek c�lja, illetve a benn�k elv�gezni k�v�nt munka t�pusa szerint kell meghat�rozni. Egyik c�g sem akarhatja, hogy a biztons�gi int�zked�sek akad�lyozz�k a c�g m�k�d�s�t; az ilyen fajta v�delem nem �ri meg a profitvesztes�get. A Knight Errant szakemberei ez�rt sz�vesen szolg�lnak tan�csad�ssal az optim�lis v�delmi rendszer kialak�t�sa �rdek�ben.

Z�rak �s Kulcsok

Term�szetesen b�rmelyik ajt� vagy ablak csak annyira biztons�gos, mint a rajta l�v� z�r. A sz�m�t�g�pes rendszerekn�l a z�rak egyben azonos�t�k�nt is m�k�dnek – m�gnesz�rak, sz�mz�rak, leolvas�k, letapogat�k, hangfelismer�-rendszerek stb. Legsz�lesebb k�rben azonban ma is a min�s�gi lakatokat �s hengerz�rakat haszn�lj�k. Mindkett� olcs�, �s m�k�d�s�kh�z nem sz�ks�ges elektromoss�g; ez�ltal egy �ramsz�nettel nem lehet �ket kiiktatni. A lakatok ezenk�v�l k�nnyen cser�lhet�k.

Az ide�lis lakat teste egy darabb�l, neh�z, korr�zi��ll� anyagb�l k�sz�l, edzett ac�l, minimum 1.3 cm vastag nyelve pedig mindk�t v�g�n z�r�dik. Kulccsal z�rhat�; a sz�mz�ras gy�rtm�nyok k�dj�t egy ravasz behatol� k�nnyen megtudhatja. A lakat �ltal�ban edzett ac�l hevederp�nthoz csatlakozik, mely �gy van kialak�tva, hogy z�rt �llapotban csak a lakattest legyen hozz�f�rhet�, �gy a lakat csak nagy neh�zs�gek �r�n t�vol�that� el az ajt�r�l. Kisebb lakatokat ablakokn�l is alkalmaznak, egyed�li z�rk�nt, vagy ak�r meger�s�t�sk�nt. A kis sz�m� kulcs hozz�f�rhet�s�g�t rendszerint szigor�an szab�lyozz�k. Aj�nlott a megk�l�nb�ztet� jegyekkel ell�tott lakatok haszn�lata; n�mely b�n�z�k ugyanis saj�t lakatjukkal helyettes�tik az eredetit, hogy a k�s�bbiekben k�nnyebben bejuthassanak.

>>>>>[A francba. Pedig ez volt a kedvenc tr�kk�m.]<<<<<

– Houdini (12:16:31/12-12-55)

A hengerz�r, melyet 1861-ben tal�lt fel Linus Yale Jr., egyeduralkod� volt eg�szen a 21. Sz�zad elej�ig, az m�gnesz�rak megjelen�s�ig. Egy prec�z hengerz�r azonban m�g ma is kih�v�st jelent a behatol�k sz�m�ra. A legt�bb otthonban, �s a r�gebbi iroda�p�letekn�l m�g mindig ezeket haszn�lj�k; m�gis, nagyon kevesen tudj�k, pontosan hogyan is m�k�dik.

A hengerz�r �t r�szb�l �ll: a cilinder, a bet�t, a t�k, a megvezet�k, �s a rug