Faux Pas – t�l

A Krieger ghoul valaha ember volt, akit megfert�z�tt a Krieger HMVV. Ezek a l�nyek gyakorlatilag megk�l�nb�ztethetetlenek ² rokonaikt�l ² , a sima ghoulokt�l ( szab�lyk�nyv : temet�lid�rc ) , ez ut�bbi statisztik�j�t �s k�pess�geit haszn�lhatjuk mindk�t t�pusra.

A Krieger ghoulnak van egy k�l�nleges parak�pess�ge, amelyet M�telynek h�vnak. Hasonl�t a Fert�z�s k�pess�ghez, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy ezek a l�nyek csak ritk�n ( 1-2 D6 – on ) tudj�k tov�bbadni ezt. Ha a Krieger ghoul pusztak�zzel S�lyos vagy nagyobb sebz�st okoz egy karakternek, az v�rushordoz�v� v�lik. Mikor a fert�z�tt szem�ly Hal�los sebet kap, vagy betelik fizikai sebz�s t�bl�zata – tekintet n�lk�l a fizikai sebz�s t�lcsordul�sra – a karakter l�tsz�lag meghal. Nem sokkal a hal�la ut�n, el�g saj�tos m�don t�r vissza az �letbe – Krieger ghoull� v�lik !

A v�rusanyag az �ldozat szervezet�ben lappang ( 8 + 1D6 – Test h�napig ) miel�tt teljesen elt�nne. Ez id� alatt a v�rushordoz� szem�ly nem tudja �tadni m�soknak a ² betegs�get ² , ezt csak akkor tudja megtenni miut�n Krieger ghoull� v�lt.

A Krieger ghoul hajlamosabb az er�szakra, mint a norm�l ( gobliniz�l�dott ) ghoul. Hangulata teljesen kisz�m�thatatlan. A parabiol�gusok v�lem�nye szerint ez az idegrendszeri k�rosod�s az �talakul�s sor�n alakulhat ki. N�h�ny Krieger ghoul haszn�l kibervert �s biovert, de ezek sem tudj�k gy�gy�tani a HMVV Krieger v�ltozat�t.

Tursiops Nobilis – Aaron Wigley – t�l

Norm�l delfin :

Test 6 Gyorsas�g : 6 � 5 Er� : 5 Karizma : nincs Intelligencia : 3/7 Akarater� : 2 Esszencia : 6 Reakci� : 4 T�mad�s : 5K

Neo – delfin :

Test : 6 Gyorsas�g : 6 � 5 Er� : 6 Karizma : 4 Intelligencia : 5/7 Akarater� : 2 Esszencia : 6 Reakci� : 4 T�mad�s : 5K

Parak�pess�gek : Feler�s�tett �rz�k ( szon�r ), Keres�s

Azonos�t�s : A h�m Neo – delfin hossz�s�ga 3 – 4.5 m�ter, m�g a n�st�nyek� 3 – 5 m�ter. Rendk�v�l hasonl�t a palackorr� delfinhez ( Tursiops Truncatus ) megjelen�s�ben �s form�j�ban, amely miatt a tengerbiol�gusok azt �ll�tj�k, hogy ez a fajta egy Fel�bredt palackorr� delfin.

Hasonl� fajok : Gyakran �sszet�vesztik a palackorr� delfinnel.

El�fordul�si hely : Vil�gszerte a meleg �s tr�pusi vizeken tal�lhat�. T�vol maradnak a sarki tengerekt�l. A partk�zelbe is kimer�szkednek.

M�giahaszn�lat : Velesz�letett �s m�gikus aktivit�s az egyedekn�l bizony�tott. A Neo – delfinek a s�m�ni �sv�nyt k�vetik ( totem : Delfin, B�lna, ritk�n Orca ). Szoros kapcsolatban vannak a b�ln�k �lom – �nek�vel. A delfin s�m�nok beavatottak �s asztr�l s�kon is mozoghatnak.

Szok�sok : A Neo – delfinek hasonl�an a palackorr� del�finekhez csapatokban �lnek, melynek m�rete 2 – 30 f�ig terjedhet. A csapatban teljesen megszokott l�tv�ny a norm�l delfin �s b�lna, �gy kezelik �ket, mint rokonaikat, k�l�n�sen a nagy �s �reg B�ln�kat tisztelik �nek�k miatt.

K�pesek leveg� bel�gz�s�re, mint minden v�zi eml�s�llat. �lettartamuk nem ismert, de a palackorr� delfinek �lettartam�t figyelembe v�ve kevesebb, mint 50 tal�n 60 �v.

Ut�dok : Rendszerint egy. A borjakat kb. 3 �vig gondozz�k. A vemhess�g ideje 12 h�nap.

Megjegyz�s : A Neo – delfint az Egyes�lt Nemzetek Tan�csa 2042 – ben �rtelmes l�nny� nyilv�n�totta, a Sasquatch hat�s�ra. A tud�sok dolgoznak a delfinekkel val� kommunik�ci� l�trehoz�s�n. Az el�z� sz�zadban is volt pr�b�lkoz�s az ember – delfin kommunik�ci�ra, �s 2028 – ban a Neo – delfin felfedez�sekor m�r el�rtek n�mi sikert. Miel�tt �rtelmes l�nyekk� nyilv�n�tott�k �ket az International Wildlife Commison 2035 – �s felm�r�se alapj�n sz�muk igen alacsony volt. 2053 – ban sz�muk az eg�sz vil�gon kb. 10000.