T�uscher (A megt�veszt�)

Azonos�t�s: Az eredeti alakj�ban mutatkoz� t�uscher megk�zel�t�leg k�t m�ter magas, s�lya 140 Kg k�r�li. Humanoid. L�bai r�videk �s term�szetfelettien er�sek, m�g kezei hossz�ak, de viszonylag gyeng�k. Nincs elk�l�n�thet� feje �s t�rzse, gyakorlatilag e kett� hibridje –nyak n�lk�l- alkotja a t�rzset, ak�rha az embernek a mellkasa lenne a kopony�ja, a medenc�je a k�gy�k�hoz hasonl�, szinte teljesen f�ggetlen az �llkapcsa. Gyomra ny�lt, egyenes �sszek�ttet�sben �ll a k�lvil�ggal: enyh�n kifel� hajl�, c�paszer�en h�rom sorba rendezett agyarai (36 darab) z�rj�k csak a k�t ter�letet egym�st�l. Ez az oka annak is, hogy az esetek t�bbs�g�ben el�sz�r sz�tt�pi zs�km�ny�t, s csak ezut�n juttatja be a t�pl�l�kot a gyomr�ba (m�sk�l�nben minden harap�sn�l vissza�mlene amit �pp csak lenyelet). A j�llakott t�uscher nem harcol, ink�bb menek�l: nem akar megv�lni a m�r majdnem megem�sztett t�pl�l�k�t�l. Test�t feket�s, b�borban j�tsz� kitinszer� r�teg (nagy val�sz�n�s�ggel elk�rgesedett b�r) bor�tja. Eredete ismeretlen, egyes parabiol�gusok (pl.: prof. Edgar Kasmudson) szerint kialakul�sa sajn�latos m�don a HMHVV v�rus valamelyik ismeretlen mut�ci�j�nak eredm�nye. Ennek ellentmondani l�tszik az a t�ny, hogy toj�sokkal szaporodik.

Hasonl� fajok: Nincs regisztr�lva.

Lak�hely: B�rhol (ipari l�tes�tm�nyekt�l t�vol)

M�gikus k�pess�gek: Velesz�letettek.

Szok�sok: Akt�v ciklusa �jszak�ra esik, �m ez val�sz�n�leg csak alkalmazkod�si k�pess�ge miatt van �gy: megtanulta, hogy ekkor nagyobb a t�l�l�si es�lye. H�sev�, b�r elv�tve eszik n�v�nyi eredet� t�pl�l�kot is (mint pl. fak�rget), em�szt�s�nek jav�t�s�ra. K�pes azt a l�tszatot kelteni, mintha egy k�r�lbel�l nyolc�ves ember kisl�ny lenne: ezt er�sen kifinomult �s f�kusz�lt ill�zi� k�pess�g�vel �ri el, s �ldozat�nak elk�l�n�t�s�re, �gy csapd�ba csal�sra haszn�lja; ami els�dleges, �szt�n�sen alkalmazott zs�km�nyszerz� technik�ja. Viszonylak magas intelligenci�juk miatt az id�sebb kort meg�lt t�uscher her�k, kevesen vannak, m�r ink�bb rejt�zk�d�, meglepet�sre alapul� taktik�t v�lasztj�k; megtanult�k, hogy ez az ill�zi� a kibernetikus �rz�kszervekre nem hat. �s az sem biztos, hogy egy gett�ban senki sem t�mad meg �jszaka egy �rtatlan kisl�nyt.

Ivad�kok: Toj�sokkal szaporodik, melyeket kikel�s�kig a gyomr�ban hord. K�lt�si idej�k nyolc h�nap, ezen id� alatt a t�uscher sokkal kev�sb� akt�v, mint m�skor. Az �letben marad� ut�dok sz�ma igen alacsony, egy vagy kett� az �tlag hat toj�sb�l.

Gazdas�gi �rt�ke: Nincs.

Elterjed�se: Kontinent�lis vagy ann�l melegebb �ghajlati �vek.

Megjegyz�sek: A t�uscherek a vil�g minden �llam�ban t�rv�nyen k�v�liek, jogaik nincsenek. Sz�rnyetegeknek tekintik �ket, v�rszomjas term�szet�k miatt –jogosan. Vad�szatuk leg�lis, hivatalos fejp�nz j�r �rt�k. Egyes t�rsas�gok �rz�-v�d� feladatokra tartanak fent kisebb t�uscher kol�ni�kat (biofegyver), valamilyen m�s c�msz� alatt (mint pl.: k�s�rleti p�ld�nyok az anti-v�rus kifejleszt�s�hez stb.)

K�pess�gek: Ill�zi�, Rejt�zk�d�s, Mozg�s�rz�kel�s, Betegs�g ellen�ll�s, M�reg, L�ngv�delem.

Gyeng�k: �tlagos allergia (hideg +15 C˚ alatt) Sebezhet�s�g (+15 C˚ alatti h�m�rs�klet� anyagok).

Ill�zi�: Az alkalmaz� tetsz�s szerinti, fizikai alak k�p�t veheti fel. Minden r� ir�nyul� �rz�kel�s –dob�s c�lsz�ma egyenl� az alkalmaz� k�tszeres eszenci�j�val (jelen esetben ez 8 lenne, �m mivel a t�uscher f�kusz-alakja a kisl�ny- m�s k�pet nem tud el�id�zni -; +2 bonuszt kap, �gy a v�gs� eredm�ny: 10-es c�lsz�m)

L�ngv�delem: Minden t�zalap� t�mad�s sebz�sszintje eggyel alacsonyabb (pl.: 7H helyett 7S).